Figyelj már, mi az rajta? Táska? Siet a melóba? Vagy költözködik? Ne adj’ Isten, esetleg utazik valahova? Vagy visz valamit? Mit vihet… meg főleg minek?!
Ehhez hasonlókat gondolnék, ha szembe jönne velem egy galamb valami kis fekete cuccal a hátán. Persze nem mennek sehova, vagyis mennek, de nem melóba, nem tanultak még meg hátizsákot készíteni maguknak, bár a sok száz éves postai tapasztalattal a hátuk mögött akár meg is tanulhatták volna. Vagy esetleg valami fegyver van náluk és le akarják igázni az emberiséget, mint ahogy egy Parti-Nagy Lajos könyvben is teszik.
Aztán arra is gondolnék, hogy valamiféle követő műszert cipel magán. Lehet, hogy egy értékes, védett galambról van éppen szó.
Arra gondolnék, hogy olyan szerencsés vagyok talán, hogy nem is egy kommersz, unalmas, hétköznapi házigalambbal hozott össze a sors, hanem mondjuk egy miskolci keringővel vagy egy magyar begyessel? Vagy esetleg egy budapesti tollaslábú gólyáshoz van szerencsém?
Ugyanis több mint 40 galambfajta él Magyarországon, és ebből legalább 30 védett. Persze nagyrészükkel azért ritkán találkozni mondjuk a Blaha aluljárójában, hiszen ezek tenyésztett, versenyekre szánt vagy díszállatként tartott fajták. De előfordulhat!
Ha másnak nem is, de annak örülhetünk, hogy ezek szerint galambnagyhatalom vagyunk.
Egy dologra nem gondolnék, hogy miért viselik a kis táskát: a levegő szennyezettségét mérik, kérem szépen! Ők azok:
Good day London! Rumour has it that your air is totally toxic, so we pigeons are coming to investigate. #PigeonAir pic.twitter.com/ad1EAHnAcn
— Pigeon Air Patrol (@PigeonAir) 2016. március 10.
A Pigeon Air Patrol környezetvédő projekt márciusban működött három napig Londonban. Akkor 10 galambot engedtek szabadon a városba, hátukon az ózont, nitrogén-dioxidot és más illékony szerves vegyületeket mérő eszközzel, illetve egy GPS követővel.
A kapott adatokat aztán a @PigeonAir Twitter oldalon postolták a madarak. Vagy hát nem effektíve ők, de végülis ők.
Mire jó ez?
Ha nem akar valaki szmogmérgezést elszenvedni egy kis délutáni biciklizéssel a belvárosban, beköveti őket Twitteren, aztán csak csekkolja a telóját, mit csiperegnek a galambok. Megnézi mondjuk, hogy aha, Westminsterbe nincs para, mérsékelt a szennyezettség, bár jobb lenne ha tiszta lenne, de legalább el lehet indulni tekerni kicsit.
Négy fokozatú skálán értékelték a levegő aktuális szennyezettségét, a mérséklettől az extrémig. A honlapjukon van egy térkép is, ahol három madár – Norbert, Coco és Julius – útvonala és a méréseik is fel vannak tüntetve.
Introducing the #PigeonAir patrol team: Norbert, Coco and Julius. At your service! pic.twitter.com/N1vg5tZZak
— Pigeon Air Patrol (@PigeonAir) 2016. március 14.
Miért pont most lett ez fontos?
Londonban az év elején mindenféle rekordot döntött a levegő szennyezettsége, úgyhogy érthető, miért nincs „jó” levegő minőség a skálán, illetve az is, hogy miért alakulnak ilyen jellegű projektek mostanság. Bár ez a kísérlet – mint egy tisztességes csoda – csak három napig tartott, de a Plume Labs egy újabb lakossági környezetvédő programba fogott, csak most galambok helyett emberek viselik majd a hordható- és reméljük trendi mérőműszereket.
Úgyhogy lehet mondani, hogy „fúj koszos, retkes galamb, hess innét”, meg lehet őket utálni, mert fejenként 11 kiló guánót produkálnak évente a járdára meg mindenhova, de minek, ha ilyen hasznosan is fel lehet és lehetett őket használni.
A galambok jó állatok, csípem őket. És állítólag még a húsuk is finom.