Vagy a banán 60%-ban ember?
Induljunk ki onnan, hogy az emberi genom nagyjából 3 milliárd bázispárból áll.
Ezt ilyen pontosan 2013 óta tudjuk, ugyanis akkor került pont a Human Genome Projekt végére, aminek célja az örökítőanyag-készletünk feltérképezése volt. Pontosabban, hogy ez a 3 milliárd bázispár milyen sorrendben követi egymást a DNS-ünkben.
Így leírva kicsit semmit- (vagy túl sokat)mondó lehet ez a szám, pláne ha hozzávesszük azt is, hogy ez lényegében 3 milliárd A, T, G, és C betűkből álló kódot jelent (ezek ugye a nukleotidok: adenin, timin, guanin és citozin, amik egymással állnak párba a DNS kettős spiráljában).
De mégis mennyi ez?
Tegyük fel, hogy kinyomtatjuk ezt a kódsort egy könyv, vagyis inkább egy könyvsorozat formájában, mint ahogy ezt Riccardo Sabatini bemutatta az egyik TED előadásán nemrégiben. Így néz ki:
Egész pontosan 262000 oldal.
Mi tesz mégis különbözővé a másiktól?
Az előző hasonlatnál maradva: mindössze 500 oldal. Itt van kódolva a szemszíntől kezdve a valamilyen betegségre való hajlamig minden, ami egyedivé tesz.
A maradék 261500 oldal pedig olyan biológiai mechanizmusokat határoz meg, ami az élővilágban a legtöbb fajnál ugyanúgy, vagy legalábbis nagyon hasonlóan működik.
Szóval mi 99,9%-ban hasonlítunk egymásra, legalábbis genetikailag.
A csimpánzok DNS-e, legközelebbi rokonaink lévén, 96%-ban egyezik meg a miénkkel.
Egy 2007-es tanulmány szerint az abesszin házimacska genetikai állománya 90%-ban hasonló az emberéhez.
Az egerek esete külön érdekes. Ha a fehérjéket kódoló szakaszokat tekintjük, akkor 85% az egyezés, ha viszont a nem kódoló részt vesszük, akkor csak 50%. A Humán Genom Kutató Intézet ezt a hasonlóságegy 80 millió évvel ezelőtt élt közös őstől származik.
Ezek után nem lepődünk meg azon sem, hogy a tehenekkel is 80%-ban hasonlítunk, derül ki egy 2009-es Science cikkből.
A rovarokkal más a helyzet. A gyümölcslégy (muslica) csak 61%-ban közösködik, viszont közel 77%-ban hordozzák azokat a génszakaszokat, amik az emberben betegségek kialakulásáért felelősek. Épp ezért a NASA például arra használja őket, hogy az űrutazás hatásait vizsgálják a genetikai állományukon.
A baromfik esetében se jobb a helyzet, csak 60% az egyezés.
És a slusszpoén: a banán is 60%-ban ember. Vagy 60%-ban csirke. Vagy legalábbis ennyi százalékban egyezik a genetikai kódjuk.
