Az egész úgy kezdődött, hogy néhány napja megkeresett az RTL Klub Reggelijének szerkesztősége, hogy mutassak be két kísérletet a műsorban. Ha ez lett volna az első alkalom, hogy tévékamerák elé állok, lehet, lepisiltem volna a bokám a gyönyörűségtől. Így azonban egy kicsit árnyaltabb volt a kép. Nézzük az egyeztetési procedúrát:
A Szertár projekttel (kísérletes videók, rendezvények stb.) az a célom, hogy a természettudományok jópofább oldalát olyan rétegek felé is közvetíteni tudjam, akik egyébként be nem kapcsolnák a Spektrumot, a Természettudományi Múzeum helyett inkább máshova mennek hétvégén, mi több, még az Élet- és Tudomány legfrissebb számának érkezését sem kis sámlin a postaláda előtt ülve várják repeső szívvel. Igent mondtam hát az RTL Klub Reggelijére, hiszen az, hogy olyan helyeken bukkanjon fel a tudományos ismeretterjesztés, ahol általban nem várnánk, beleillik a “profilomba”.
Mehet az ismeretterjesztés
Az adást több telefonos egyeztetés előzte meg. A szerkesztők böngésztek a Szertárról, majd kiválasztottak két tüzes, látványos kísérletet. A néhányadik egyeztetésnél szóba jött, hogy azért kell, hogy minél látványosabb legyen, mert szöveg nem lesz, csak zene megy majd alatta. Itt éreztem az első konfliktust az elveim és a tévéműsor között. Véleményem szerint, ha csak az a lényeg, hogy lángba öltöztessük a stúdióhátteret, ahhoz sokkal megfelelőbb egy tűzzsonglőr, akinek az a munkája, hogy tüzes látványelemekkel állítsa el a nézők lélegzetét. Az én kísérletem látványnak annyira talán nem lenne ütős, viszont egy kis magyarázatot mindenképpen hozzátennék jól emészthető stílusban, különben az egész produkció – az én szemszögemből – veszett fejsze nyele.
Kis idő elteltével visszahívtak, hogy megoldható a mikrofon, lehet magyarázat. Hurrá!
Bocs, reklámot ne!
Az agyam már azon kattogott, hogy akkor hogy tudnám minél látványosabban, minél gördülékenyebben kivitelezni a kísérleteket, amikor jött a következő probléma: nem írhatják ki, hogy www.szertar.com, csak azt, hogy Csodák Palotája. Az ok: a www.szertar.com reklámnak minősül.
Ezt a megközelítést egy picit ambivalensnek éreztem. Ha a Csodák Palotájának kiírását tagadnák meg, megértem. Annak ellenére, hogy ott doglozóként tudom, hogy egy lelkes csapat nem egetrengető összegekből gazdálkodva egy vitathatatlanul jó ügy érdekében hirdeti ott, hogy a világ érdekes, mégiscsak egy kft-ről van szó. Még ha nonprofit, akkor is. Piaci szereplő. Ha egy tv nem írhatja ki a nevét, mert fél a büntetéstől, megértjük, bár egy picit fáj a szívünknek. Ez van.
Na de azt, hogy egy olyan honlapot reklámnak minősítsenek, amelyet az egyszem készítője saját szabadidejében, saját erejéből azért csinál, hogy egy kicsit a tudományos ismeretterjesztést mint műfajt propagálja, hogy akár a tanórákon is használható kísérletötleteket adjon (eddig kb. 90 kísérletes videó született), hogy legalább arra a néhány percre a látogatóknak a lehetőségekhez mérten egy árnyalatnyit minőségibb tartalmat szolgáltasson, mint egy netes bulvárlap cikke, egyszerűen nem értem.
Különösen, hogy a Szertár nem fizetős, nincs rajta reklámfelület, az offline rendezvényei is mind ingyenesek, de még csak a Szcientológiai Egyház számára sem szervez tagokat.
A további telefonbeszélgetésekből kiderült, hogy ez a probléma megjárt több szerkesztőt, és végül a jogi osztály is kimondta: szó sem lehet erről a reklámozásról.
Mi szúrt szemet a Szertáron az RTL Klub jogi osztályának?
A reklámtörvény szerint (2008. évi XLVIII. törvény) a reklám “olyan közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket – (a továbbiakban együtt: termék), szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog (a továbbiakban mindezek együtt: áru) értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul” (3. §).
A Szertár ebből egyetlen fogalmi elemet sem merít ki. Hacsak nem a rádiózásról és televíziózásról szóló törvény (1996. évi I. törvény) 10.§ (2)-tól félnek, miszerint “lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető”, tényleg nem értem.
Kibúvó, amit nem kértem
Arra ugyan lehetőséget kaptam volna, hogy szóban esetleg elmondhatom, hogy a Szertárról van szó, de ebből már nem kértem. Egyrészt kifejezetten megalázónak éreztem volna, hogy tudom, hogy valamit a csatorna nem tehet, de én azért sunyin nyögjem be, másrészt a világért sem vettem volna a lelkemre, hogy az imént hivatkozott 1996. évi I. törvény alapján burkolt reklám vagy ún. tudatosan nem észlelhető reklám miatt hulljon sötétség az RTL Klub képernyőjére.
Ezidáig is már több órám ráment a szervezésre (hozzávalók beszerzése, gyakorlás), és a tegnap estém is az előkészületekkel telt volna, hogy aztán minden flottul menjen a műsorban. És midnezt azért, hogy még az sem jelenhet meg, mi az a projekt, aminek keretében ezt csinálom? Mindezt átgondolva végül tegnap este lemondtam a ma reggeli fellépést.
Hozzáteszem: nem az RTL Klubbal mint csatornával van bajom. Nem is a műsorral, még csak nem is a szerkesztőivel (az egyeztetésekből kiderült, hogy tényleg mindent megtettek volna). Leginkább csak a jogi osztály álláspontját nem értem. Feltételezem, a legkevesebb kockázatot akarták vállalni. De akkor is…
Hát így nem lettem science celeb.