A cím két okból is indokolt: egyrészt valóban instant jég (hó) képződik, másrészt várhatóan ezt is annyian fogjátok majd kérni, mint az „instant jeges” kísérletet. Ennek próbálok most elébe menni.
Egy igen izgalmas kísérletes videót ajánlott nekem ma valaki. Rácsodálkoztam. Aztán jött még egy levél ugyanerre a videóra mutatva (bár másik videómegosztón), majd egy harmadik. Terjed mint a vírus. Vessünk is rá nyomban egy pillantást:
Kamu?
Az első kérdés, ami felvetődhet, hogy trükkről van-e szó. Nem kizárt, de szerintem nem lehetetlen a jelenséget előidézni. Annak az esélyét, hogy egy manipulált felvétellel állunk szemben csökkenti, hogy különböző videókat lehet találni a témában a neten, ezek mindegyikében más-más beállítások láthatók. Nem igazán valószínű, hogy ezek mindegyike trükkfelvétel lenne.
Nézzük „valós időben”, hogyan fut végig az agyamon a kísérlet:
Ha nem kamu, akkor mi?
Kapásból a Mpemba-hatás jutott eszembe (röviden: megfelelő körülmények között a forró víz gyorsabban fagy meg, mint a hideg), hogy talán ennek egy szép megnyilvánulásáról van szó.
Aztán elképzeltem, mi történik a vízzel, ahogy elhagyja az edényt: valószínűleg cseppekre szakad szét (ezt otthon ki lehet nyugodtan próbálni a nappali közepén – akár vörösborral is!). A cseppek összefelülete pedig jóval nagyobb lesz, mint a kübliben levő vízé, tehát nagyobb felületen fog párologni is. A kísérlet szempontjából nagyon fontos, hogy forró vizet használ a csaj: ez ugyanis sokkal gyorsabban párolog, mint a hideg.
Tehát a víz párolgását már két tényező is segíti: a felszín és a hőmérséklet. Itt jön a másik fontos elem, a fogvacogtatóan farkasordító, rettentetes hideg (mínusz 30-40 °C). Ezek a szétfröcsögött-párolgott apró cseppecskék azonnal jéggé fagynak, és ez látszik sűrű hóesés formájában.
Helytálló?
Elméletet gyártani szép, de mit mond róla a szakirodalom? Bevallom, ennek nem jártam utána, mindössze a neten böngészve kerestem érdekességeket. De legalább megvan a házi feladat!
Videók mellett kísérletleírások is vannak szép számmal. Ez például alátámasztja az érvelésem, megtoldva azzal, hogy a víz tisztasága is sokat számít (valóban, erről megfeledkeztem!). A jégképződés az extrémihiperszupertiszta vízben csak lassan indul meg. Minél több jégképző mag van viszont a vízben, annál könnyebben megindulhat a fagyás. Célszerű tehát nem desztvizet használni. Ja, és a leírás szerint elegendő a -20 °C körüli hőmérséklet is. Az még tán nálunk sem kizárt néha…vagy hogy stílszerű legyek, hébe-hóba.
Na és szerintetek?
Csak hogy a közös(ségi) gondolkodás medrébe tereljem az agymenésemet, itt a házi feladat: szerintetek mi a helyzet, mivel lehet még kiegészíteni a magyarázatot? Tessék irodalmazni! Esetleg ha valakinél épp lefagy a lónak a szarva, kivihetne egy bögre forró vizet és egy kamerát.
(Update a számítógép projekthez: ma sikerült végre beadni a gépemet szervízbe, remélhetőleg meg tudják javítani, és akkor jövő hét végén jön végre az új Szertár videó is.)